Beltenyészet

Ritkán történik ugyan meg,de a kromoszómaszárak megkettőződése hibás gének kialakulásához vezet. A legjobb módszer ennek megakadályozására,ha olyan lovakat keresztezünk egymással,amelyek  lehető legnagyobb mértékben különböznek egymástól.

Két különböző kromoszómasor

Miért fordul elő sűrűbben az örökletes terheltség azoknál a csikóknál,amelyek szülei közeli rokonságban állnak egymással,mint azoknál,amelyek szülei nem rokonok? Minden egyes individuum vagy egyed öröklődő hajlamai a génekben vannak lefektetve. Az öröklődő információk hordozója a DNS,amely a minden sejtmagban fellelhető kromoszómákban sorakozik fel. Minden ló két kromoszómalánccal rendelkezik,vagyis minden génből kettővel. Az  egyik az anyjától származik,a másik az apjától. Ha az egyik gén hibás,nem jelent semmit,míg a másik normálisan működik. Ha azonban a hibás génnel rendelkező mén csikót nemz,beteg génjét minden esetben átviszi a csikóra. Egyikük sem lesz beteg,mivel védi őket a másik anyai gén. Ha azonban ennek a ménnek a segítségével új vérvonalat akarunk alapítani,és ehhez az utódait egymással keresztezzük,a csikók a maguk részéről hibás gént fogják továbbítani. Ha ezek a nővérek és fivérek mind hibás génjüket adják tovább,ez keresztezésük esetén ahhoz vezet,hogy a kapcsolatukból szármató csikó fogyatékos lesz,mivel egy és ugyanazon gén két hibás példányát kapta.

Legegészségesebb fajta: a keverék

Minél közelebbi rokonságban állnak egymással egy csikó szülei,annál nagyobb a veszélye annak,hogy a család örökletes terheltsége napvilágra kerül. A legjobb eszköz egy tenyészló genetikai defektusainak meggátolására viszont ennek fordítottja,amikor a lovat egymás fajta képviselőjével vagy legalábbis egy genetikailag másfajta lóval keresztezik. Ilyenkor abból indulhatunk ki,hogy legalább minden második gén egészséges,és a születendő csikó nem fog örökletes betegségben szenvedni.

A szelekció növeli az örökletes terheltség kockázatát

A legmegfelelőbb lehetőség egy érdekes gén – például egy különlegesen tehetséges ugró ló génjének – kiválasztására a beltenyésztés,azaz egy tenyészmén utódainak az egymás közötti keresztezése. Ez a szelektív eljárás lehetővé teszi a különösen kívánatos gének igazolását,ugyanakkor azonban a genetikai hibák is továbböröklődnek,ha vérrokon lovakat kereszteznek egymással. Tény,hogy minden egyes egyed génjében rejtőznek bizonyos hibák,amelyek a beltenyésztéssel csak még tovább terjednek és erősödnek.

Tudtad hogy…???

…az angol telivérek között erős beltenyészet uralkodik? Ennek a fajtának tulajdonképpen minden képviselője másodfokú unokatestvér. Ez azt jelenti,hogy az egyik nagyszülőjük szinte minden esetben közös. Ezzel magyarázható az a tény is,hogy az ehhez a fajtához tartozó lovak általában érzékenyebbek,mint sok más fajta lovai. A meleg vérű lovak szintén nagyon közeli rokonságban állnak egymással,de mégsem olyan nagy mértékben,mint az angol telivér.

…a szabad természetben élő lovak esetében a belső tenyészet kockázatait korlátok közé szorítja a ménes közösségi szervezete:a fiatal méneket ugyanis legkésőbb kétéves korukban kizárják a ménesből,és saját „családot” kell alapítaniuk.

…a nyitott tenyésztőkönyvek,mint a holland melegvérű (KWPN) tenyészkönyve,megengedik az idegen fajtákkal való keresztezést is,és ezáltal a beltenyésztés révén keletkezett veszélyeket messzemenőkig kizárják – ellentétében a zárt tenyészkönyvű fajtákkal,mint amilyen például az angol telivér.

Egy nagy család

Az egy családhoz tartozó lovak keresztezésével megnő az örökletes betegségek fellépésének kockázata. A tenyésztő feladata tehát az öröklődő betegségek kiküszöbölése.

Családfa vagy genetikai jelek

A tenyészkancának és a fedezőménnek genetikai tekintetben minél távolabbi rokonságban kell állnia egymással. Így csekély az esélye annak,hogy kettőjük utódainál öröklődő betegségek lépnek fel. Megnézhetjük a családfát,de arra is van mód,hogy vérrokonság fokát a genetikai jelek összehasonlításával vizsgáljuk meg. Ehhez csupán egy egyszerű vérvételre és laboratóriumi összevetésre van szükség.

Öröklődő betegségek

A veleszületett betegségek közvetlenül a csikó születése után lép fel. Ilyenkor nem öröklődő betegségről van szó. A veleszületett betegség kialakulása például egy vemhesség alatti fertőzésre vezethető vissza. A genetikai hiba ellenben mindig öröklőd,a gének hibás kondicionálásával függ össze. Továbbadás néha nagyon bonyolult,így például gyakran ki is maradhat egy generáció,vagy pedig az egyik nemet gyakrabban érintheti,mint a másikat.

Vigyázat,veszély!

Különösen ügyelj a közös nagyapára!

Ha lovat vásárolsz,meg kell győződnöd róla,hogy az apa és az anya ősei közt nincsenek-e túl közeli rokonok. A nagyon közeli rokonságban álló szülők,pl. unokatestvérek esetében nagy a valószínűsége annak,hogy a csikó genetikai hiba hordozója.

Amire ügyelni kell

Ha egy bizonyos fajtánál lép fel örökletes betegség,mint amilyen például a quarter lovaknál tapasztalt HYPP (hiperkaliémikus periodikus paralízis) izombetegség volt,a gént hordozó minden lovat – a HYPP esetében az Impressiv nevű ménről és utódairól volt szó – ki kell zárni a tenyészetből. A quarter lovak tenyésztői ezt valóban megtették,így a HYPP ma már szerencsére nem fordul elő.