Távolságok

Művészet, amelyre csak a legjobbak képesek

A parcours körbejárásakor minden lovasnak a lehető legpontosab­ban ki kell számítania a legkedvezőbb elrugaszkodási távolságot.

Mi a távolság?

Távolságnak nevezzük a két ugrás közti távot. Ha meg akarjuk találni az akadály előtti ideális elrugaszkodási pontot, fontos, hogy már néhány méterrel az akadály előtt fel tudjuk mérni, hány galoppugrásra van szüksége a lónak valójában az aka­dályig, vagy hány galoppugrásnyi távolság van az egymás után megugrandó akadályok között. A ló által az utolsó két vagy három galoppugrás alatt megtett távolság nem kevés ténye­zőtől függ: magától az akadálytól (építési mód, típus, hatás), a ló vágtatempójától és léptei térölelésétől, az akadály el­helyezkedésétől a versenypályán belül stb. A távolság helyes felmérése elsősorban tapasztalat dolga: erre csak az a lovas képes, aki már nagyon régen és jól is ugrik.

Ha a távolságot a ló helyesen becsüli az ugrás is sikerül!

Az akadályok közti távolságot különösen a lónak kel helyesen felmérnie. Azok a lovasok, akik úgy gondolják, hogy a lovuknál jobban fel tudják becsülni a távolságot, és ezért akadályozzák az ugrásban, tévedésük esetén növelik a bukás kockázatát.

A vágtaugrások számolása

Az a lovas, aki képes az akadály előtt szük­séges vágtaugrások helyes számának meghatározására, lehetővé teszi a lovának, hogy a legmegfelelőbb pillanatban rugasz­kodjon el a talajról. Ha kell, visszafogja a lo­vat, hogy csökkentse a tempóját, és szük­ség szerint rövidítse a galoppugrásait, vagy éppen ellenkezőleg, arra ösztökéli a lovat, hogy a vágtaugrásai hosszabbak legyenek. Ennek persze fontos előfeltétele, hogy a ló jól képzett és átengedő legyen, és biztosan álljon a segítségekhez.

Akadálykombinációk

Különösen az egyes akadálykombinációk esetében bír döntő jelentőséggel a szüksé­ges vágtaugrások számának helyes megha­tározása. Kombinációnak nevezünk két, három vagy több akadályt, ha legalább 6,5 m és legfeljebb 12 m távolságra vannak egymástól. A lovas a parcours körbejárá­sakor alaposan szemügyre veszi és feljegyzi az egyes akadályok közti távolságokat. Egy-egy távolság néha kissé nagyobb vagy éppen kisebb, mint az átlagos távolság. A lónak ilyenkor le kell rövidítenie vagy meg kell hosszabbítania a galoppugrásait, hogy a második akadályt probléma nélkül átugorhassa (vagy a harmadikat, amennyiben háromszoros kombinációról van szó). Közben persze azt is figyelembe kell venni, tulajdonképpen milyen típusú aka­dályról van szó (meredek ugrás, oxer, fal, triplebarre stb.).

Jó tudni

A parcours körbejárásakor arra kell törekedned, hogy helyesen mérd fel az egyes akadályok közötti távol­ságokat. Először is mérd le a saját lépteid hosszát. Ezen kívül meg kell jegyezned a szóban forgó távol­ságokat is: ha a két akadály közti távolság mindössze 3,5 m, in-and-out-ugrásról van szó, a ló nem tesz vágtaugrást az akadályok között. Ha a távolság 7,5 m, a ló egy vágtaugrást tesz a két ugrás között; 10,5 m távolság esetén már két vágtaugrás megtételére van szükség. Ezek a távolságok természetesen némileg nagyobb technikai ügyességet igényel.

Amire ügyelni kell

Csak semmi hibás közbeavatkozás!

A jó ugratólovas a lehető legjobb feltételek közepette vezeti a lovát az akadály előtti ide­ális elrugaszkodási ponthoz, és így lehetővé teszi a számára, hogy tudása legjavát nyújt­sa. Igaz ugyan, hogy néha vissza kell fogni vagy éppen ösztökélni kell a lovat, hogy az akadály előtti utolsó vágtaugrásait szükség szerint lerö­vidítse vagy meghosszabbítsa, a lovasnak azonban semmi esetre sem szabad megrán­tania a ló száját vagy brutálisan belevágnia a sarkantyúkat a véknyába - az ilyen lovas nem fogja sokra vinni, és nem számíthat sikerre a versenyeken.

A gyakorlatban

Az akadályhoz vezető vágtaugrások számának hibátlan felmérése tapasztalat dolga. A gyakorlás kedvéért ugorj minél gyakrabban tornagyakorlat jellegű ugrássorokat.

Cavaletti

Lovagolj kengyel nélkül alacsony akadályo­kon, cavalettiken át (legyenek 50 cm-nél alacsonyabbak), így megtanulod kiérezni az akadály előtti utolsó vágtaugrásokat. Jó gyakorlat lehet pl., ha az első cavaletti előtt 3,5 méterrel egy rudat helyezel a talajra. Így pontosan tudni fogod, mikor teszi a ló az akadály előtti utolsó vágtaugrást (amire a rúd felett kerül sor). A második cavaletti aztán 7 méterrel az első után helyezkedik el (a ló a két ugrás közt egy vágtaugrást tesz), a harmadik I I méterrel odébb (a ló két vágtaugrást tesz). Ha tudod, gyakorold a cavalettik feletti ugrásokat oldalra nyúj­tott karokkal is.

Gyakorlatsorok

Ha ezt már jó tudod, felvett kengyelekkel menj végig egy némileg magasabb aka­dályokból álló gyakorlatsoron. Az akadá­lyokat kissé előbbre vagy hátrább is he­lyezheted, hogy ezáltal a távolságokat csökkentsd vagy növeld. Így megtanulod kié­rezni, ha a ló a vágtaugrásait lerövidíti vagy ellenkezőleg, megnyújtja. Ilyenkor lehetőleg ne avatkozz be, hanem igyekezz minél inkább ráérezni a ló mozdulataira és rit­musára, és megtalálni a legjobb ülést, hogy semmiképp ne akadályozd a lovat az ugrás­sorozat elvégzése alatt.

Tipp

A vágtaugrások számának megállapítását úgy tanulhatod meg legkönnyebben, ha egy kisebb akadály előtt néhány vágtaugrással egy rudat helyezel a földre. Az utolsó három vágtaugrást hangosan számold. Dolgozz kétoldali jól beha­tárolt akadályokkal, a szárakat eközben hagyd kicsit hosszabbra, és kapaszkodj meg a sö­rényben. Így teljes mértékig arra összpon­tosíthatsz, amit érzel, mialatt a ló a beavat­kozásod nélkül fejtheti ki és érvényesítheti ugrástechnikáját.

Vigyázat,veszély!

A távolság felmérésekor a lovasnak semmi esetre sem szabad az akadály lábaira néznie. Az ideális elrugaszkodási pontot már messziről „látja" az ember. Az ugrás indításakor ne nézd soha az akadály lábát, hanem tekints mindig messzire mögé!